Valószínű, hogy bolygószomszédaink, a Vénusz és a Mars is hasonlóképpen keletkeztek, mint a Föld. Vajon a földi klíma fejlődése melyikőjükét utánozza majd?
Saját bolygónk két olyan másik közötti pályán kering a Nap körül, amelyek mindketten egy-egy klímakatasztrófán mentek át, de egészen eltérő végeredménnyel. Tanulmányozásuk abban is segíthet, hogy megértsük a globális éghajlati változások hatását egy bolygón, s finomíthassuk saját modelljeinket.
Ennek eszközei a Mars Express és a Venus Express, az Európai Űrügynökség (ESA) egyidőben dolgozó űrszondái.
Manapság igen időszerű téma a földi klíma változása, a globális felmelegedés, s ebben az emberi tevékenység feltételezett hatása. A két bolygószomszédunkon most uralkodó viszonyok (egyelőre?) élesen különböznek az itteni barátságos környezettől. Leegyszerűsítve: a Vénusz egy sűrű felhőkkel borított pokol, míg a Mars egy fagyos sivatag. A logikus feltételezések szerint ugyanakkor a bolygók keletkezése után állapotuk egymáshoz igen hasonló lehetett.
Három egészen más világ: a Vénusz, a Föld és a Mars.
A klímakutatók eszköztárában kiemelt szerepet kapnak a légkörre vonatkozó fizikai modelleket beépítő, s az egyenleteket különböző kezdőfeltételekkel megoldó számítógépes programok. Ezekkel igyekeznek megérteni az atmoszféra működését és megjósolni, hogy az hogyan reagál majd a változásokra. A klímamodellek „szépséghibája”, hogy csak legalább 50-100 év múlva derül ki róluk, hogy megfelelően működtek-e – akkor viszont már lehet, hogy késő... A modellek megbízhatóságának növelésére esetleg a két másik bolygó példája is felhasználható, hiszen a fizika törvényei ott is ugyanolyanok.
A Vénusz légkörének sűrűsége például lényegesen nagyobb, de a mostani hőmérsékleti szerkezete könnyen reprodukálható a számítások nyomán. Ha az idő kerekét képzeletben visszaforgatjuk, talán rájövünk, hogy miképpen „szaladt el” az üvegházhatás a Vénuszon. Az elképzelések szerint ez akkor következett be, amikor a Nap energiatermelése fokozatosan növekedett. (A csillagászok szerint 4 milliárd évvel ezelőtt központi csillagunk 30%-kal halványabb volt.) Emiatt a víz a Vénuszon elpárolgott, a légkörbe került, és az üvegházhatás révén pozitív visszacsatolással tovább melegítette a bolygót. Hogy a katasztrófa pontosan mikor és mennyi idő alatt következett be, azt persze nem könnyű kitalálni. A Venus Express méri a Vénusz légköréből eltávozó gázok mennyiségét és összetételét, valamint a felhőzet mozgását. Ez arról informál, hogy a bolygó légkörében hogyan hasznosul a Napból származó energia, amely végső soron a légköri mozgásokért felelős. A Mars múltjának megfejtése hasonlóan fontos lehet. A Földnél kisebb tömegű bolygó gyakorlatilag elveszítette légkörét. Amikor a vulkánjai megszűntek működni, elapadt a gáz utánpótlása is.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A víz bűvöletében - 2.
Klímakatasztrófák a Naprendszerben (ESA)
A bolygó forró felszínén még forróbb foltokat is azonosítani tudnak az európai Venus Express szonda segítségével.
