Tegnap a Hold távolsága egyharmadának megfelelő messzeségben húzott el a Föld mellett egy 10 m-esre becsült méretű kisbolygó... vagy egy elhasznált rakétafokozat?
Az alig három nappal azelőtt felfedezett, 2010 AL30 jelzést kapott apró égitest január 13-án, magyar idő szerint délután 2 körül érte el legnagyobb földközelségét. Mérete elég kicsi ahhoz, hogy ha el is találta volna a Földet, a légkörben akkor is teljesen megsemmisült volna. Érdekességét nem is ez adta, hanem furcsa pályája. A megfigyelési adatok alapján kiszámított pályájának periódusa ugyanis szinte pontosan 1 év, vagyis ugyanannyi idő alatt kerüli meg a Napot, mint a Föld. Ráadásul pályahajlása az Ekliptikához, vagyis a földpálya síkjához képest mindössze 4°. Ezek az egybeesések felvetették annak a lehetőségét, hogy egy eredetileg a Földről a bolygóközi térbe indított űreszközről (hordozórakéta-fokozatról) lehet szó, amely most „hazalátogatott”
A NASA JPL szakemberei ugyanakkor nem tudták azonosítani az objektumot egyetlen ismert űreszközzel sem. Így azt a változatot tartották valószínűnek, hogy egy elnyúlt – belül a Vénusz pályájáig, kívül majdnem a Mars távolságáig húzódó – ellipszispályán mozgó kisbolygóról lehet szó. Január 13-án egyébként a NASA egyik rádióteleszkópja segítségével, a kaliforniai Goldstone-ból radarméréseket is végeztek az elhaladó égitestre. Ezekből kiderülhet, hogy az objektum természetes vagy mesterséges eredetű-e. (Az eredményekről egyelőre nem tudni, ismertetésükre alkalomadtán visszatérünk majd!)
A 2010AL30 Nap körüli pályája (piros) a bolygókéhoz képest. A mostani földközelséget a bal felső negyedben kék pont jelzi. (Kép: M. Khan / ESA / ESOC)
Voltak olyan szakemberek is, akik előzetesen nem zárták ki, hogy ember alkotta tárgyról lehet szó. Michael Khan, az ESA munkatársa január 12-i blogbejegyzésében kifejtette, hogy szerinte az európai Venus Express szondát pályára állító Szojuz rakéta Fregat végfokozata is lehet a Földet most megközelítő égitest. A mostani (valójában nem túl pontosan ismert) pályaelemekből visszaszámolva, numerikus szimulációi szerint előfordulhat, hogy a test 2006 tavaszán a Vénusz közelében járt, előtte 2005 végén ugyancsak a Föld közelében. Mindez nincs ellentmondásban azzal a feltételezéssel, hogy a testnek köze van a Venus Express szondához – ez 2005. november 9-én startolt és 2006 április 11-én érkezett a Vénuszhoz. A megfigyelési adatok arra utalnak, hogy a 2010 AL30 gyorsan forog tengelye körül, ami ugyancsak jellemző volna egy rakétafokozatra. Ha a test mesterséges eredetű, akkor fényvisszaverő képessége sokkal nagyobb, mint egy kisbolygóé. Mivel az égitest méretét fényességéből becsülik, ezért ha igaz, hogy a Fregat fokozatról van szó, akkor a 10-15 m-es méretbecslés erősen túlzó.
Khan egy másik megközelítésből is megvizsgálta a problémát: kiszámolta, hogy milyen lehetne a Venus Express Fregat végfokozatának a pályája most. Az eredmény: a 2010 AL30 pályája könnyen adódik, ha a szondát a Vénusz északi pólusa fölött fékezték le úgy, hogy a bolygó körüli pályára álljon. S valóban így is történt.
Nem ez volna az első eset, hogy egy elhasznált rakétafokozatot először egy kisbolygóval azonosítanak. (2002-ben például ugyanez történt egy, az Apollo programban használt Saturn-V rakétafokozattal.) Ugyanakkor rengeteg – a becslések szerint 2 millió – hasonló (10-15 m-es) méretű kis égitest található a Földet közvetlenül is megközelítő pályákon a Naprendszerben. Átlagosan hetente egyszer kerül egy ilyen a Hold távolságánál is beljebb.
Kapcsolódó linkek:
Michael Khan elemzése a „kisbolygó-megközelítésről” (január 12.)
A 2010 AL30 természetes kisbolygó lehet (NASA JPL, január 12.)
A 2010 AL30 pályája a NASA JPL adatbázisában